Nem vagyok a filmkritika híve, ezért nem is írok ilyet. Annyira szubjektív műfaj ez, hogy nincs értelme egy filmet csak azért lehúzni, mert nem passzol az én ízlésvilágomba. A technikai részletek persze mások. Az elég objektív, de nagy költségvetésű filmeknél, illetve fesztiválra válogatott nagyjátékfilmeknél, nagy hibák nincsenek.
Most mégis egy rövid kritikát kell írnom Bill Condon filmjéről, ami bár kitekintőként szerepelt a programban, mégis nagyon beharangozták, és tele is volt a terem a vetítésen. Az senkiben nem merüljön fel, hogy, ez egy rossz film, vagy, hogy Ian McKellen rosszul játszana benne. Ez egy nagyon jó kis mozi. Sikerült egy jól körberágott történet kört egy olyan aspektusból bemutatni, ahogy még senki más nem tette, ami azért Sherlock Holmesnál már önmagában nagy szó. Akkor mi a baj a filmmel? Hát maga a film elkészülte. Ki akarja látni Clark Kentet, ahogy egy tolószékben ülve, azon kesereg, hogy a Superman ruhájához sem veheti le 6 dioptriás szemüvegét? Ugye, az illúziók! Nem érdekel a 95 éves, magát eltartani nem tudó Sherlok Holmes utolsó kesergése, illetve amire még egyáltalán emlékszik belőle, mert egy világ omlik össze bennem.
Ettől az összeomlástól, ment meg minket, magyarokat a film forgalmazója azzal, hogy nálunk nem kerül a mozikba. Pedig, mint mondtam ez egy jó film, csak, hát a tartalom...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése