Ma véletlenül letöltöttem egy albumot, amit dél óta hallgatok, ami ritkán történik meg. Úgy ragadnak az egytől-egyik slágergyanús számok a fejembe, mint legyek a légypapírra. Ugyanaz jár a fejemben folyamatosan, és egy picit sem zavar. Olyan érzés mintha zöldhullámon vezetnék végig a városon, szól a rádió, nem kell igazán odafigyelni a forgalomra, csak menni előre, és élvezni. Képzelheted. Magával a zenekarral Hiperkarma koncertek előtt találkozok rendszeresen. Mondhatnám, hogy narkósok egymás között, de a megfelelő ember ugye már megénekelte, hogy a drog az rossz. Tehát ez nem igaz. A koncertekre nem jellemző, hogy a közönség a korlátokat bontaná le és bőszen pogózna, meg a színpadon sincsenek nagy gitáros ugrások Egy szám emelkedik ki a bősz gitárjátékból egy fúvós szekcióval. Tanult barátom mondaná, hogy tiszta balkán, de nem. Ez bizony Budapest, nem Belgrád. Én csak ajánlani tudom, hallgasd, és ha megtaláltad soha ne engedd el az-t!.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése